Kao Cen Darach egy férfi Zabrak Jedi Mester volt, aki hűen szolgálta a Jedi Rendet és a Galaktikus Köztársaságot azokban az években, amelyek a Nagy Galaktikus Háborúhoz vezettek Yavin előtt 3681-ban. Sok évvel a háború előtt Darach találkozott egy fiatal Miralukával, Shol Bestros-szal, aki egész gyermekkorában nem volt hajlandó csatlakozni a Rendhez. Felismerve a fiatal veleszületett képességeit, Darach meggyőzte Bestrost, hogy váljon Jedivé, és a Miraluka a Nagy Galaktikus Háború kitörése idején Jedi mester rangot ért el, végül a Jedi Tanács tagjaként is szolgálva.
Darach a Jedi Rend csatamesteri posztját is betöltötte, amely címet a Jedik a fénykardharc első számú oktatójának tartottak fenn, és ami nem kis megtiszteltetés és felelősség volt. Kao mester a háborút megelőző években a Köztársaság fővárosában, Coruscanton szolgált.
Idealizmusa és rendíthetetlen ellenállása az Erő sötét oldalának minden formájával szemben közismert volt, és ami fura, ez valamiért rontotta a Jedi Rend politikai pozícióját a Jedi Templomon kívüli világban. Mintha kint elfogadottabb lett volna a Sötét Oldal, nyilván az átlag ember keveset is tudott róla, ezért nem tartotta veszélyesnek. Kao mester ezért nyíltan felszólalt a Sith-ek ellen, kvázi művelve a tömegeket. Csatamesteri pályafutása során Darach írt egy könyvszerűséget, vagy egy iratot , „Egy Jedi csatamester harci technikái” címmel.
Később rábíztak egy tehetséges leány Padawant, Satele-t, akinek atyai mentora, és mestere lett. Satele Shan Yavin előtt 3699-ben született. Rendkívüli Erő-érzékenységére hamar felfigyeltek. Nem is csoda. A kislány Revan és Bastila leszármazottjaként olyan vérvonallal rendelkezett, mely egyértelműen nagy dolgokra predesztinálta. És oly mértékben átjárta az Erő, ami őseihez méltó, nagy Jedit vetítettek előre. Mikor elválasztották a családjától, és a Jedi Templomba került. Először egy bizonyos Ngani Zho lett a mestere. Szépen gyarapodott is, egyre erősebbé válva. 20-21 éves lehetett kb, amikor Kao Cen Darach Mester mellé rendelték, aki mellett új ismeretekre, tapasztalásokra késztették. Harc tekintetében volt főleg fejlődni valója, mert bár Erő-alkalmazásokban egyre jobb volt, de nagyon nagy szüksége volt Kao Mesterre, aki Jedi Battlemaster volt, azaz a fénykard harc mestere, hogy felhozza vívás terén is. Kao Mester mellett tanulta meg a staff használatát, és készítette el saját kék pengés duplakardját.
Egyszer Korribanra rendelték őket, mert a Sith Birodalom romjain rengeteg fosztogató akart meggazdagodni. Mint mindig, amikor az egyik frakció meggyengült, megjelentek a kereskedők, kupecek, és fosztogatók, akik hol épp a Jedik Dantuini romjaiban kerestek értékes relikviákat, máskor meg épp Korribanon fosztogatták a Sith nagyurak völgyében levő sírokat, vagy más kegyhelyeket, Sith relikviák, holokronok, kardok, kristályok, és más értékes leletek után kutatva. A bolygó felett volt egy Régi Köztársasági űrállomás, melyről ellenőrizték a bolygóra be, és a bolygóról kimenő forgalmat, de mégis sokan átcsúsztak a rostán.
Nico Okarr és társai is lejutottak a felszínre, és értékes Sith ereklyékhez jutottak. Satele-t és Kao Mestert küldték utánuk, hogy kapják el a fosztogatókat. Itt csatlakozunk be a csodás TOR trailer első fejezetébe, a Korribani történetbe, melynek címe Return, azaz Visszatérés. Ez a TOR trailer, (illetve ezek, mert hogy 3 is van,) a Star Wars eddigi legcsodásabb pillanatai. Úgy vélem, ez lehet a jelentősen megcincált s eléggé leamortizált Star Wars világ mentsvára, és jövője. A Régi Köztársaság világa, és az ehhez hasonló fenomenális digitális történetek a maguk csodájával, amit élő szereplővel és valós helyeken nehéz reprodukálni. Ebben a trailer trilógiában viszont olyat kaptunk, amilyet addig soha, és azóta sem! Olyan látvány, olyan magasztosság, olyan ábrázolásmód, mely utánozhatatlan, és lenyűgöző. Nézzük a történetet, mely Kao Cen Darach egyedüli megjelenése volt a trilógiában.
Miután elkapták Okarrt, Satele, Kao Cen Darach, és pár Régi köztársasági katona kíséri a fosztogatót az orbitális pályán levő űrállomás folyosóján. Megvádolják Sith értéktárgyak csempészésével és birtoklásával, és valószínűleg le is tartoztatják. Ahogy mennek a folyosón, Satele Shan tanúbizonyságát teszi hihetetlen Erő-érzékenységének. A sudár teremtés a fejéhez nyúl, mintha fájdalom járná át. Kao Mester megkérdezi, mi a baja, azaz a Mestere NEM ÉRZÉKELI, ami közeleg, de Satele igen! Atton Randnak volt hasonló veszélyérzékelési képessége a Kotor 2-ben, Satele azonban tudja, és érzi, hogy nagy sötétség jön. Átvitt értelemben is, és fizikailag is. Azt mondja, hogy I sense great darkness. Ami egy eljövendő sötétebb időszakra is utalhat, és a közelgő Sith flottára is. Mi a trailerben ezt látjuk. Kilép ugyanis a hiperűrből a Sith flotta, a hordozókból kisereglik a sokszáz Sith vadászgép, és azonnal támadásban kezdenek. Nyilvánvaló a számukból, totális offenzívát kezdenek, céljuk Korriban visszafoglalása. Kao Mester szeretné figyelmeztetni a Régi Köztársaságot, de jelenleg az űrállomáson el vannak szigetelve tőlük. Van ugyan pár hajójuk, többségében kompok és teherhajók, melyeket a villámgyors vadászok tíz másodperc alatt szednének le. Nico Okarr remek lehetőséget lát a helyzetben, hogy saját magát helyezze pozícióba, megkérdezve, hogy vajon kinek van a szektor leggyorsabb hajója, mellyel el lehetne menekülni. Nyilván neki, amivel jött. Ami itt áll a hangárban. Szükségük van tehát rá.
A kis csoport rohanvást indul a hangár felé, ám Sith birodalmi infiltrátorok és más úgy nevezett „boarding” egységek árasztják el az állomást, kénytelenek hát felvenni a harcot a droidikák őseire hajazó droidokkal és humán behatolókkal. Az egyik Old Republic troopert le is lövik, Jace Malcom marad csak velük, aki egy heavy repeater fegyverrel fedezi őket, szétlőve egy zsilip vezérlő konzolját, elválasztva magukat az üldözők hadától. Ám ebben a pillanatban landol egy hajó a hangárban, mellyel két Sith, Vindican és Malgus érkezik. Kao Mester a két nem Jedit elküldi, mondván, hogy ők majd felveszik a harcot a Sith-ekkel, ők menjenek, készítsék elő a hajót a meneküléshez. Ez a jelenet szerintem nagyban hasonlít arra, amikor Qui-gon és Obi-wan útját elállja Darth Maul, mire ők elküldik Amidalát és a sok Naboo troopert, hogy majd ők megvívnak a Sith-tel. Hiba. Mind a kettő. Mely életekbe kerül! Nem hiszem el, hogy az a sok pisztoly nem jött volna jól Maul ellen. Előfordulhat, hogy pár lövedéket visszavert volna pár nabooi katonára, de mint ahogy Mundit szitává lőtték a galactic marine-ok, itt is sok lúd disznót győz alapon tuti, hogy lelövik végül Mault, vagy míg az a lábára, fejére, testére érkező lövedékeket lett volna kénytelen védeni, nyilván Kenobiék kardja könnyebben talált volna rést a védelmén. Kaoéknak is szüksége lehetett volna Malcom ismétlőfegyverére, vagy Okarr két pisztolyára, melyekkel nem oly rég az előző folyosón láttuk, ahogy pontos célzott lövésekkel lő agyon több Sith infiltratort is. Így azonban négyen maradnak. Mester a mesterre, tanítvány a tanítványra támad. Ám Satele ekkor még gyenge, nagyon kevés amit tud, egy dühöngő, elemi erővel támadó, harcban járatos Sith ellen. Míg Kao Mester virtuóz mozdulatokkal küzd Vindican ellen, Satele kap egy ütést Malgustól, és megrogy. Térdre esik, és gyakorlatilag egy másodperc múlva Malgus lesújtana rá. Ahogy emeli a kardját, hogy kivégezze a lányt, Kao Mester kockáztat, hogy megmentse tanítványát, eldobja a kardját, ezzel magát fegyverezve le. Úgy csinálja, hogy Vindican testvonalán keresztül hajítja, tudván, hogy a Sith Mester úgyis ki fog térni előle.
Így is lesz. Vindican elmozdul, a kard továbbszáll, és a térdeplő lány feje fölé ér pont akkor, amikor Malgus kardja is. Ezzel hárítja a tanítványára lesújtó kardot, melyet villámgyorsan visszaszippant magához. Szerencséjére a kard elől kitérő Vindican épp annyira távolodott el, hogy ez idő alatt nem tudta őt támadni. Satele számára ez a pár másodperc elegendő, hogy felugorjon, megrúgja Malgust, és magához szívja ő is a kardját. Felugrik a levegőbe, hogy támadjon, ebben a pillanatban pedig kap egy olyan Erő-villámot a hasába, hogy szinte hanyatt esik. Kao Mester szomorúan konstatálja, hogy Satele így meg fog halni. Nem volt elég ideje, hogy megtanítsa rendesen vívni, ha ez így megy tovább, a lányt megöli Malgust. Elugrik Vindicantól, és Satele mellé siet. A lány zavarodottan tekint rá. Kao nem tudja őt megvédeni, ha ittmarad, meghal. Ránéz Padawanjára, ráteszi a kezét, szemébe néz még utoljára, és azt mondja, neked az Erő más utat jelölt ki Satele. Menj, menekülj. Én maradok.
A jelenet hasonlít arra, mint amikor az öreg Ben néz így Luke-ra vissza az ajtóból, de ott még sok minden történik majd a Mester önfeláldozásáig, mely szerintem egyrészt nem indokolt, másrészt ez a TOR jelenet annak emocionálisan körülbelül a négyzete, vagy többszöröse. Szinte bibliai ez az önfeláldozás, amikor tényleg a nagyobb, a szeplőtelen, a tovább élni tudó adja az életét a gyengébbért, a tehetetlenért, a halálra ítéltért. A filmben nem tudjuk, Kenobi képes lett volna-e megölni Vadert, de valószínűsítem, hogy nem. Már a régi, eredeti film alapján is. Az SC38 alapján pedig garantáltan. Nyilván egy kettes párt (Kenobi) könnyebb bedobni, ment egy ász pókert (Kao Cen Darach). Ráadásul Ha Kenobi levágja Vadert, az az 5-6 rohamosztagos utána Kenobi segítségével nem lehetett volna akadály a többieknek, magyarán az a helyzet utána nyerhető lett volna. Hisz így is kettőt-hármat lelőttek Luke, Han és Leia. Luke még a tenyérnyi hangárzsilip záró gombot is eltalálja, naná, hiszen a tatuini parasztfiúk nyilván minden nap lőnek számukra ismeretlen birodalmi E-11-esekkel. Míg a rohamosztagosok nem hogy Luke-ékat, de a benga nagy vukit sem találják el a saját fegyverükkel, továbbmegyek, a Falcont sem biztos, hogy el tudnák találni, miközben simán beszállnak, és elrepülnek vele. Tehát ki merem jelenteni, hogy míg a Klasszikus idevágó jelenete nem hogy nem magasztos, pátoszos, vagy kifejező, hanem inkább nevetséges, fura, és helyenként inkább kontra-produktív.
Kao Mester viszont bedobja az ászokat, azaz az életét. Ahogy elindul a nyilvánvaló halál felé, még egyszer rápillant Satele-ra, de úgy, hogy az ember szíve összefacsarodik. Majd lépteit meggyorsítja, gondolatait összeszedi, fókuszál és támad. Hátul Satele hangját halljuk, Master! Kao ugrik már, veti magát a Sith-ekre, ám eközben megpördül, a levegőben elkapja Satele felé hajított kék staffját, és ráveti magát a két Sith-re. Satele pedig szalad, mert közben Okarrék már indulnának. A gép már a levegőben. Come on!!!-üvölti Jace Malcom, és a levegőben kinyújtja a kezét. Satele felugrik, és elkapja. Szimbolikus, gyönyörű kép. Egyrészt utal arra, hogy később is lesz egy kézfogó, mikor ők ketten egy ideig egy pár lesznek. Másrészt engem emlékeztet Ahsoka kinyújtott onderoni kezére. Michelango freskójára, ahogy az Isten nyúl az ember felé. Sőt, ha jól emlékszem, egy hasonló képet beemeltek a IX. epizódba is, talán Ray is így ugrik fel, és kap el egy kezet, bár azt csak egyszer láttam eddig.
Egy biztos, Satele immár biztonságban, de szívét marcangolja a fájdalom. Ott hagyta Mesterét. Utálja magát. Ám nincs ideje filózni, Okarr rájuk üvölt, kezeljék a hajó ágyúit, mert máris rajtuk van pár Sith vadászgép. Eközben Kao Mester ugrik, pörög, forog, szaltózik, oly virtuóz módon vív egyszerre kettővel, hogy az hihetetlen. Bár fárad, rést talál, és Satele kardjával előbb fejen találja Vindicant, felhasítva annak arcát, majd kicsit később sikerül hasba szúrnia. A Sith összeesik. A kezéből Malgus kiszívja a kardot, és két karddal támad, eszelős dühhel. Közben kicsit tesztelik egymást kinetikus Erő-alkalmazás ismeret terén, ebben mondjuk döntetlenben állapodnak meg, mivel nem marad a hangárban több tárgy, amit ne vágtak volna a másikhoz, sikertelenül.
Malgus fárasztja, nagy erejű ütésekkel bombázza, majd végül egy kétkezes keresztcsapással megöli Kao Mestert.
Szinte fáj nekünk, ahogy kileheli a lelkét.
Olyan erős a dramaturgia, hogy az ember sírni tudna. Így van a hajóban ezzel Satele is, aki azonnal megérzi mestere halálát. Fejét lehorgasztva gyászol. Egy pillanatra megáll az idő, bár halljuk, ahogy lövik őket továbbra is, de Satele érzi a Mesterét, illetve annak halálát. Kábé mint Leia a filmekben, vagy mint az öreg Ben az alderaani milliók halálát. Talán Yoda mester 66-os parancs utáni falnak támaszkodott, ziháló, szívéhez tartott kezű fájdalma hasonló ehhez, de az is csak töredékében. Mint az előző jelenetnél, úgy ennél is azt kell írjam, itt a négyzete az érzés intenzitása.
A jelenet azzal ér véget, hogy Malgus megöli sérült mesterét, üdv itthon felkiáltással hátulról lesújtva, és látjuk, ahogy a Sith-ek gyakorlatilag elárasztják Korribant, visszatérve otthoni bolygójukra, visszaszerezve azt.
Sajnos Kao Mestert tehát mire megkaptuk, el is vesztettük. Megcsinálták nekünk, de meg is halt egyből. Attól függetlenül, hogy rövid volt a Starwarsos pályafutása, sokat adott nekünk, rajongóknak. Mondanivalóban, érzésben, látványban, magasztosságban ezek a pillanatok verhetetlenek.
Tekintsétek meg Kao mester custom figurámat is. A rajta levő, eszelősen nehéz custom munkát adó ruházat, páncélzat egy úgy nevezett Jedi Stormguard armor set.
Iszonyú részletes, pepecselős, összetett custom munka. Az enyémhez hasonló részletességgel, és az eredeti visszaadásának szándékával nem láttam még ehhez hasonló reprodukciót, csak silány másokat előregyártott testrészek (emiatt még csak nem is hasonló alkatrészek) alkalmazásával.
Kao Cen Darach mester és Satele Shan custom figuráim
Kao Cen Darach mester tanítványával
Köszönöm a figyelmet. Már aki vette a fáradtságot, hogy elolvasta, megnézte. Remélem azok jól szórakoztak, és elnyerte a tetszésüket. Látogassatok vissza mielőbb és csatlakozzatok a Customstarwars Hungary Facebook csoporthoz is további infókért, részletekért.
Írta: Rostás Norbert 2023. augusztusában. A figura készülte évekkel azelőtt.