Book of Boba Fett 2 elemzés

Az űrwestern második része gyakorlatilag pont úgy folytatódik, ahogy gondoltam, és ahogy az első epizód elemzésében előre jeleztem. Maradt a két szálon párhuzamosan folyó történetszövés. Az első harmada a résznek a valós időben történt a hatalomkiépítési szállal, a második kétharmadnyi időtartam pedig a múltat idézi fel a tuskeneknél, a bactatartályban történő álom révén. Szerintem jó ez a mesélési mód, nem lineáris így, megtöri a múlt képeit a jelen egy eseménye, vagy fordítva, a mostani dolgokat váltja fel a múlt felidézése. Ez utóbbi történt most is, azaz a jelenben kezdtünk, majd a múltra váltottunk.

Mos Espa szál

Fennec hozta vissza a hadifoglyát a rész elején. Hatalmas távolságot látunk, egy magaslati valószínűleg drónkamerás perspektívából, ahogy kutyagolnak a B’omarr templom, azaz Jabba ex-palotája felé. Már az a távolság is rengeteg, és nyilván Jabba palotájától Mos Espa városrészéig még további komoly sivatagi séta szükséges, tehát Bobáéknak nem pusztán egy protokoll droidot kéne lassan beszerezni, ami egyébként fel is merült benne az első rész során, de valami járművet is. Maga a gyönyörű perspektíva egyébként nyilvánvaló kedveskedés a Klasszikus trilógia szerelmeseinek, hiszen minden pillanata a régi trilógiát idézi fel bennük. Főleg, mikor hazaérnek, és emelkedik az iszonyú nehéz kapu, amin korábban C-3PO-ék is bejöttek, vagy később Luke „gazda”. E kapu ugyancsak kultikus Star Wars élmény, ahogy a sötét beltér is, amin átrángatja a foglyot, és a trónterembe viszi kihallgatásra.
Fura volt számomra, hogy a ninja-szerű csávó állítólag nem beszél senkinek, mert ők állítólag nem olyanok az Éjjeli Szélnél, mondja Boba kancellária droidja, s úgy is tűnik, hogy az illető nem fog beszélni. Kiderül, hogy roppant drága egy ilyen bérgyilkos felbérelése, ám Fennec elsüt egy poént, mondván, hogy csak a nevet fizeted meg, igazából semmi extra. Olyan, mintha egy cipőmárkáról beszélne, amin a plecsnit fizetjük meg, de igazából ugyanazon a kőpriccsen készítik egy barlangban ázsiai gyerekmunkások. Semmiben nem tér el a noname-től, csak rátesznek egy márkaemblémát, ami esetünkben az Éjjeli Szél. Vicces volt a közbevetése tehát. A csávó viszont nem nevetett, sőt, elpuffant egy „e chu tat”. A frázis egy gyakori mondás a KotOR játékban is, főleg twi’lek NPC-ktől halljuk. Most kiderült, hogy valószínűleg egy sértés, mert Boba felhúzza a szemöldökét: sértegetni merészelsz? Hát jó. Ha nem beszélsz, akkor nincs szükség rád, majd megesz a Rancor. Csá. S Fennec már húzza is a kart, nyílik a zsiliprács, a csóka csúszik le a lejtőn a verembe, miközben a trón már gurul fölé, hogy a ahogy a múltban a magasságos Jabba, úgy jelen esetben Boba és Fennec gyönyörködhessen a házikedvenc uzsonnázásában. Na de várjunk csak, azt nem ölte meg Luke korábban? Vagy van egy másik azóta? Nyílik a hátsó ajtó, lassan, méltóságteljesen. A csávó majdnem összekakaózza a gatyáját, eltorzult fejjel várja, mikor jön elő hátulról a szörny. Majd pánikszerűen elköpi, hogy a polgármester küldte. Úgy tűnik, a széles tömegek nem értesültek arról, hogy Jabbának meghalt a házikedvence. Nagy is a koppanása, mikor Fennec lekiáltja, nincs is rancor, jól bedőltél nyomi. Mindenesetre a Klasszikus fanok e jelenetsor alatt komoly emlékfröccsben részesülhettek a Disney jóvoltából.
Peluscsere közben azért az Éjjeli Szél pribék elgondolkozhat azon, hogy bár ő nem az a köpő fajta, bizony köpött. Pedig egy Rancor általi halál viszonylag sima ügy lett volna. Kijön a szörny, megfogja őt, bekapja, game over. Levághatták volna mind a 20 ujját egyesével, megnyúzhatták volna, vagy élve kibelezhették volna, mint William Walace lovagot, aki egy árva mukkot sem szólt, nem könyörgött, míg halála előtt el nem üvöltötte magát: SZABADSÁG! Ehhez a nyomihoz hozzá sem értek, és azonnal köpött. Szóval fura jelenet volt, s valóban Fennec Shand-nek lett igaza, túlértékelik őket, csak egy név, mögötte semmi. A csávó ezt bebizonyította. Na akkor séta. Végig a sivatagon, be a városba, és a kormányzói, vagy polgármesteri épülethez. Jó lenne az a jármű, bizony… Persze a polgármester nem tud semmiről, nem is ő küldte, de hát mit is vártunk, hogy beismer mindent és bocsánatot kér? Puff, le is löveti az elkapott emberét. Ezt úgy tűnik, emberünk nem tudta tehát elkerülni, így is, úgy is meghalt. Legalább gyorsan történt. Adnak egy kis zsetont is érte, merthogy Hutt űrön kívül állítólag nincs joguk tevékenykedni, így egyfajta fejpénz-szerű illetmény jár Bobának, aki elkapta, de ő ezt a korábban el nem hozott, meg nem kapott tribute-nak tekinti. Ott volt az a végtelenül tenyérbe mászó twi’lek kancellár szerű ürge is, aki üres kézzel jött az első részben, vicces volt, ahogy tehetetlen udvariassággal próbálta megakadályozni, hogy Bobáék ne menjenek be a polgármesterhez. Még egy kis szócsata volt köztük, mint a Starwarsos Karácsony Gergely és a Starwarsos Kormányzat vitájaként, azaz a Polgármester (Mok Shaiz) és a Kormányzó (Boba Fett) közt, majd séta ismét. Ezúttal Madam Garsa bárjába. Egy rövid párbeszédet egy kis dobolás szakít meg: jönnek az Ikrek, azaz az éhes örökösök. Két Hutt terpeszkedik egy gyaloghintón, vagy hordszéken, melyet vagy 8-10 rabszolga remegve, izzadva tart, és egy dobos ad mindehhez megfelelő drámai hatást. Nyilván az utcán nem fogják eldönteni, ki örökölje Jabba hagyatékát, úgy tűnik, mind a ketten maguknak akarják. A Huttok nem tűnnek túl szomorúnak Jabba halála miatt, egyetlen szó sem esik róla, csak és kizárólag a területei, pénze, palotája, tehát a hatalma kell nekik. Előkerül Black Krrsantan, egy fekete gonosz vuki is. Papikálhatják ismét a rajongók a fan service-t: íme a képregényekből ismert Doctor Aphra storyline-ból is ismert gladiátor. Aztán ahogy jöttek, el is mennek, de ennek még lesz folytatása.

Tusken szál

Nagyon kedvemre való az, amit kapunk. Jómagam is régóta úgy írok, hogy szórakoztatás és informálás közben értéket teremtsek és közvetítsek. E történetszál rengeteg ilyet tartalmaz. Fontos felismernünk, és értenünk. Nyilvánvaló volt mint írtam, egy Utolsó szamuráj story-ba lesz csomagolva mindez. A szamurájok tuskenek egyre inkább elfogadják Tom Cruise-t, Boba Fettet. A kezdeti ellenségeskedés lassan átfordul tiszteletbe, a tisztelet barátságba. Látjuk, ahogy a szamurájok harcmestere Udzsio tuskenenek fegyvermestere egyre jobb közelharcossá teszi Algrent Bobát. Immár szabadon jár-kel köztük. Egy napon azonban morajlást hallanak a távolból. A tuskenek harckészültségbe vágják magukat, fegyvert ragadnak, úgy tűnik tudják, mi közeledik. Boba nem. Mi esetleg egy Krayt sárkányra tippelnénk, ám meglepve tapasztaljuk, egy páncélvonat száguld elő a semmiből, melyből tüzet nyitnak a törzs tagjaira. A tuskenek viszonozzák a tüzet. Kb 5 tusken életét veszti, a vonat pedig ahogy jött, tovarohan a távolba. Értelmetlenül állunk ezelőtt. Miért, s kik gyilkolták le a pár tucatnyi főre zsugorodott törzs komoly százalékát képező tuskeneket? Nem csak férfiak haltak, hanem nők is… Ugye, ismerős lehet Anakin mondata? De miért jöttek, miért okoztak ilyen pótolhatatlan veszteséget a törzsnek? Alig vannak. Mint egy indián törzsmaradék a végidőkben, mikor már szinte alig maradtak. Ha minden támadással vesztenek öt főt, a törzs életképtelenné válik. Van ugyan pár gyerek, de mire ők felnőnek, az még 20-25 év. Mire olyan fegyverforgató, felnőtt tusken harcos lesz belőlük, mint akikből most teljesen értelmetlenül vesztettek négyet-ötöt. Olyan fájdalmat érzünk, amit sosem gondoltunk volna, hogy tuskenek miatt fogunk érezni. A törzs gyászol. Halottjaikat máglyára dobják.

Hihetetlen hatásos képek, hiszen felidéződik az a jelenet, mikor C-3PO hordja a jawa tetemeket a sandcrawlernél a máglyára. És még szívszorítóbb, mikor Boba is megjelenik, kezében egy bebandázsolt, bebugyolált tusken holttesttel. A testtartás, a jelenet pont ugyanolyan mind a testek tekintetében, mind érzetben, mint amikor Anakin hozza ugyanígy édesanyja testét, pont a tuskenektől.

Akkor ők voltak a bűnbakok. Most ők voltak az áldozatok. Minden relatív, minden múlandó, és egyszer csak a dolgok megfordulnak. Lám, most a tuskenek szemszögéből nézve milyen más minden, ugye? Ráadásul egy banthát is vesztenek. Azt is tudjuk korábbi cikkemből, hogy a harcos és banthája közt rendkívül szoros a kapcsolat. Mint az Avatarban a Na’vik és az Ikranjuk közt. Szinte egy test, egy lélek. Ez Bobának is megdöbbentő és fájdalmas. Segíteni akar nekik. Egy banda swoopokkal érkezik egy esti tivornyázásra egy kantinba, megszületik a gondolat a fejében, megszerzi a robogóikat, melyekkel a technológiailag elmaradott buckalakóknak egyáltalán esélyt ad arra, hogy megvédhessék magukat.
Egy érdekes Terminatoros jelenet során bemegy a bárba, mindenki elcsendesül, mert oly félelmetes még így is, a szürke piszkos alsóruhájában a komoran hallgató Fett, hogy a Niktok abbahagyják az ott ülő pár molesztálását, fegyvert ragadnak, de hiába, Boba szétcsapja őket, felhörpint egy pohár italt, amihez a dűnék közt rég volt szerencséje, majd kimegy, és elköti a speedereket. Ez is olyan, mint Schwarzi jelenete, épp csak napszemüveget nem tesz fel. A két fiatal egyébként egy újabb Easter egg: a régi Klasszikus 4. rész Tosche station deleted scene részből Camie és Fixer. Luke állítólag szerelmes is volt annak idején a lányba, de miután elment, ez a srác lett a barátja, aki most feláll a niktok ellen, hogy ez nem helyes, amit azok csinálnak.
Boba visszaviszi a speedereket, s most ő tanítja a tuskenet. Nagyon tanulságos ez is. Van, amiben én vagyok jó, és én tudom neked megmutatni. Van, amiben te vagy jó, abból pedig én tanulhatok. Nem bántanunk kell egymást emberek, hanem együttműködni, tanítja nekünk üvöltve ez a jelenet. Nem félni egymástól, hanem megismerni a másikat, hiszen félelmünk fakadhat abból, hogy rosszul ismerjük, vagy nem is ismerjük a másikat, csak gondolunk róla valamit, ami miatt nem szeretjük egymást, vagy egyenesen ellenségeskedünk. Pedig együttműködni jobb, és win-win helyzeteket eredményezhet. Természetesen ezt egy túlságosan liberális Disney ábrázolja így, de konzervatív emberként is leszűrhetjük belőle a lényeget. Persze megismerve a másikat kiderülhet, hogy igenis volt okunk a félelemre, távolságtartásra, de a megismerést magát nem lehet kispórolni. És van esély arra, hogy meglássuk a másikban az embert.
Meg is látjuk. A vérszomjas(nak ismert) Tuskenek oly gyarlók, oly ügyetlenek, esendők a speedereken, mint egy gyermek. Tényleg olyan, mintha Boba tanítaná a fiát biciklizni. Roppant mulatságos ahogy egyből rükvercbe rakja az egyik, és hátrafelé elszáguld. Hasonló jelenet, mint amikor Luke mögékerül az üldöző biker scoutoknak az Endoron ez a gyors hátramozgás. De a többi is úgy ül a robogón, mint majom a köszörűkövön. Az pedig tényleg nagyon édes, amikor megpróbálnak mozgó járműről elrugaszkodni, illetve mozgó célpontra érkezni. Naná, hogy esnek-kelnek, hatalmasakat zuhannak, melléugranak, leesnek, nagyon muris. Persze tanulságot is hordoz, lám a tusken is ember. Egy szempontrendszer szerint ismertük őket. Most kapunk még vagy négyet a régiek mellé. A tuskeneket gyakorlatilag rehabilitálta a Star Wars. Egyébként számomra ez is Utolsó szamuráj feeling volt, hiszen ott is eljön a pillanat, mikor Tom Cruise tanítja a szamurájokat a kontinentális japán hadsereg taktikáira, mikor van szuronyroham, mikor tüzelnek, mikor van lehetőség támadni. Lám, Boba is megmutatja, mikor s hogy van lehetőség támadni. Hogy ez támadás, vagy ellentámadás? Mindenki döntse el maga. De ez a jelenetsor engem megtanított arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a tusken az agresszor. A tuskené volt eleve ez a föld. A tusken védi az életterét, a nőjét, a gyermekét. Gyakorlatilag semmijük sincs, a homokot gereblyézik, hátha kifordul egy gyökér, vagy egy fekete dinnye. Egy kortynyi éltető vizet adna. Rongyokba bugyolálva él sátortáborban a pusztán egy sivatag kellős közepén, semmije sincs, de azt a helyet már nem adja oda. Egy tapodtat nem lép hátra. Ha kell, életét adja érte, de megvédi.
El is jön erre a pillanat. Jön a vonat. Vadnyugati jelenetet kapunk, mintha az indiánok lovagolnának az aranyat szállító vonat után. Hatalmas veszteségeket szenvednek ismét, egy speedert már kapásból kilőnek, amin két buckalakó ült, egyet a hajtómű öl meg, s mintha maga a vonaton történt harc közben is meghalna egy, de ebben nem vagyok biztos. Egyikőjüket Boba menti meg, saját életét is kockáztatva, mikor saját égő, majdnem felrobbanó speederén marad, hogy segítsen egy leeső tuskennek, nehogy az a vonat alá kerüljön, megmenti, leugranak, és pont felrobban a speeder, tehát egyetlen másodpercen múlt az élete! Tehát ellenségekből immár ott tartanak, hogy életét kockáztatja egyetlen noname tuskenért. Gyönyörű jelenet.

Egy bizonyos, véráldozatuk nem hiábavaló, megállítják a vonatot, legyőznek rengeteg agresszort, melyben nem kis szerepe van Boba Fettnek is, no meg a Tusken fegyvermesternek, aki valami hihetetlen akrobatikával és dinamizmussal ugrik fel a vonatra, hatol be, és egymaga vagy 6 ellenséget likvidál. Az is figyelemreméltó, hogy mikor az első tuskent a kitörő hajtóműcsóva megöli, előtte Boba odaordít, hogy vigyázzon, de a technikához nem értő tuskennek dunsztja sem volt, mi fog történni. Viszont ez esetből tanulva, villámgyorsan adaptálódva a helyzethez, mikor a fegyvermestert akarja a masinisztadroid ugyanígy elporlasztani, a vitéz tusken hasra veti magát és becsúszik a vonatszerelvénybe a csapóajtón át a csóva elől, azaz bármilyen elmaradottak, villámgyorsan tanulnak!
Csodás jelenettel végződik a show. A vonat maradék legénységének az életét Boba és a „barbár állat” tusken törzs maradék pár embere megkíméli. Boba mondja is, hogy civilizáltságukat bizonyítandó, elmehetnek. Kiderül, hogy Pyke-ok. Lám, milyen relatív minden, igaz? Immár átkerül a „rohadék” státusz a Pyke-okra, és a tusken lett a jó fej. Boba felállítja a feltételeket, mely kötelezően betartandó. Mostantól nem kell gyilkolni a területen áthaladásért. Fizessenek vámot, ne gyilkolják többé a tusken népet, hogy gyorsan átszáguldhassanak a területén. Átmehetnek, de fizessenek. Ha mégis ölnek, minden egyes drága tusken életért, melyből alig maradt, tizet fognak viszont ölni a Pyke-okból. Kapnak 1-1 fekete dinnyét, azt osszák be, irány Anchorhead gyalog, libasorban, ahogy a tuskenek is egy dinnye levén élnek X ideig. A szállítmányról nem nyilatkoznak, illetve hazudnak a Pyke-ok. Főnökük megkérdi, meg fogják ölni őket? Boba azt válaszolja, attól függ, mit mondanak a kérdésekre. Mikor megkérdi, fűszert szállítanak-e, a vezérük tagad, sőt, értetlenkedik. Mi az a fűszer, kérdi. Mire pont kiborul egy ládából a háttérben egy adag fűszer. Boba odapillant, és azt mondja, az ott épp. Nem áll jól a szénád… Utal a kezdeti mondatukra, életük attól függ, mit s hogyan mondanak. Ezen a poénon nagyot nevettem. Nem áll jól a szénád… Überkirály dumái vannak Boba Fettnek. Mindenesetre a tuskenek szétkapják a vonatot, minden ládát megnéznek, minden alkatrészt, ami jó lehet valamire kihordanak, illetve találnak rengeteg vizet is egy tartálykocsiban, mely hatalmas szolgálatot fog tenni számukra.

Még két rendkívül fontos részt meg kell említsek az elemzésben. Boba Fettet a törzs gyakorlatilag befogadta, egyenjogú tagja lett.

Rituálisan felöltöztetik (mint Tom Cruiset a megölt szamuráj piros páncéljába, melyet immár ő viselhet a törzs tagjaként), itt kapja meg a később ismert fekete sivatagi ruháját. Egy transzállapotba juttatja a chieftain egy kis gyík, és valami az orrába fújt por segítségével, majd a férfit elküldik a pusztaságba. Boba támolyogva, a gyík által vezetve meg kell keresse a fáját, azt a fát, melynek ágából elkészíti majd saját gaffi buzogányát!

Csodás gondolatsor, mely egyezik a Jedik azon szokásával, mikor a Padawan elmegy Ilumra, hogy a kristálybarlangban megkeresse saját fénykardkristályát, illetve mikor az Exile a Dantuini kristálybarlangban megtalálja saját „your name” kristályát, melynek gyakorlatilag nincs neve, illetve a játékos neve a neve, lévén hogy a kristály vele együtt fog fejlődni, vele kerül teljes összhangba. Ez a fa lesz tehát az, melynek ága szolgáltat nyersanyagot Boba saját gaderffijéhez, melynek készítése a szemünk előtt zajlik, ezáltal maga a fegyver nyer egyfajta szakralitást, ha ezt lehet mondani. Ráadásul ebben a munkában segíti egy tusken kovács, hasonló, mint a Mando esetében, akit egy Armorer segít, hogy minden beskar darabjából értékes páncélt készíthessen magának, ami nyilván egy erős utalás a Mandalorianre.

Másik a törzsi tábortűz tánc. A törzs ünnepel, körben táncolva a tűz körül. Ősi indián szokás ez is. Nem csak ünneplés ez, egyfajta beszéd az istenekkel, és egy hipnotikus fény-illat-és hanghatásokkal tűzdelt szeánsz. Egy törzsi rituálé, melynek immár Boba is tagja ott a tűz körül, vadiúj buzogányával velük táncol.

S milyen más ez a tűz jelenet, mint a halott égetős! Korábban írtam erről, hogy a PC henger miatt egy hasonló jelenetet kivettek az Age of Empire 3-ból, ahol a pit fire szeánsz az indiánok kultikus dolga volt, de valami hülye PC dumával ezt törölték a játékból. Pedig igenis kulcsfontosságú, semmi bántó nincs benne sem az indiánok, sem a tuskenek részére. Sőt, egyben tisztelgés Temuera Morrison maori gyökerei előtt is.

Remek részt kaptunk, főleg a tusken szál valami fenomenális volt, az eleje egyelőre még csak csordogál. Várjuk a 3. részt!

Írta: Rostás Norbert 2022.jan.6