Jana Lorso

A Star Wars sokak számára egyszerűen megfogalmazva az ellentétek küzdelme. Az egyszeri rajongó azt mondaná, hogy a jó és a rossz harca. Persze differenciáltabban is szokták, például a Sith-ek és Jedik harca, a Lázadók és a Birodalom harca, vagy a Világos Oldal, és a Sötét Oldal harca. Lucas űreposza valóban rengeteg konfliktust tárgyal, sokszor nyilvánvaló módon, és sokszor rejtve, mely igazságok sokak számára nem kristályosodnak ki. Mai cikkemben Jana Lorsoról kéne írnom, de mint ahogy szoktam, nem a hajszínét, a ruhaszínét, magasságát, meg más hasonló dolgokat fogok elemezni, azt meghagyom másoknak. A felszín kapargálásáért nem a CustomStarWars oldalt kell látogatni, ellenben mélyen szántó, tényfeltáró, összefüggéseket kereső minőségi anyagokért javallott az oldalam rendszeres tanulmányozása.

Pár szót indításként mégis mondok a hölgyről, de abból át fogok térni az általa megtestesített üzenetre, és a konfliktus kibontására. Jana Lorso a Czerka társaság Telos bolygó felett keringő mesterséges űrállomás, az úgy nevezett Citadel Station helyi képviselője.

Exile megérkezik Telosra az Ebon Hawk fedélzetén

A Kotor 2 játékban találkoztunk vele, mikor az Exile Jedi hajóját Handmaiden elrabolja, az Exile itt ragad, ezen az állomáson. Az Exile (azaz Meetra Surik) külsős Teloson, tehát nem ismeri a helyi viszonyokat, ugyanakkor nagy potenciállal bíró Jedi, kinek támogatását szinte azon nyomban megpróbálja elnyerni az állomás szinte valamennyi érdekcsoportja. Nézzük meg, kik. A Citadel Station hivatalos rendfenntartó szerve, a TSF, a Telosian Security Force, például ők is segítséget kérnek tőle.

Róluk már írtam, lásd a TSF cikkem a rovatban. A másik fontos érdekcsoport az Exchange, azaz a helyi maffiaszervezet, mely a sötétben tevékenykedik. Ők is megkeresik az Exile-t, hogy bevonják őt és csapatát mindenféle sötét üzelmeikbe. És bár sokan nem értik miért, de számomra a legfontosabb ellentét az állomáson a Czerka és az Ithoriai ellentét. A helyzet ugyanis olyan rettentő nagy horderejű, hogy a világunk valódi problémáit tükrözve az ember lelkére zuhan mázsás kőként, ahogy involválódik a konfliktusba. Történt ugyanis, hogy az Exile Jedit megkeresi az Ithoriai küldöttség egy tagja, hogy ismerje meg az ügyüket, és segítse azt. Nevezzük ezt egyfajta nemes ügy támogatásának, kvázi az igaz út követésének. Az Ithoriai nép ugyanis azt a feladatot, hadd ne mondjam küldetést tartja elsődleges prioritásának, hogy megmentse Telos bolygót, lent az űrállomás alatt a földfelszínen. A bolygó ugyanis élhetetlen, sivár, kiégett pusztasággá vált, miután Saul Karath flottája gyakorlatilag planetáris bombázással majdnem teljesen elpusztította. (Bár a háború is fontos, de itt azt értsük meg, hogy az emberi tevékenység miatt a Föld lakhatatlanná vált.) Az Ithoriai nép egy védőpajzsot készített a bolygó köré, mely védi a kozmikus sugárzástól, bent tartja az újrateremelt oxigént, és valamelyest védi a flórát és faunát, melyet próbálnak újratelepíteni.

látkép a telosi pajzsról

Értsd flóra és fauna alatt a teljes növény- és állatvilágot. Mert hogy azok is teljesen kihaltak a bolygón. Onderonról, Dxunról, Ithorról, és más bolygókról olyan növényeket, többnyire cserjéket, pázsitfűféléket, és fákat hoztak, melyek képesek voltak megélni az emberi borzalmak miatt sivár pusztasággá tett Teloson. Ezen növények kialakítottak egy légzésre alkalmas légkört, ezután már betelepíthető volt pár állatfaj, növényevők, s pár ragadozó.

telosi síkság, emitt-amott már egy kis élettel

Telos kezdett életre kelni. Ám furcsa módon a Czerka ennek ellenérdekelt volt. Ezért Jana Lorso is megkereste az Exile jedit, és felkérte, segítse őket inkább. Hogy ellehetetleníthessék az úgy nevezett restoration projectet. Ők azzal indokolták, hogy nem terraformálni kell Telos IV bolygót, és természeti adottságait visszaállítani, hanem urbanizálni kell azt. Hasonló kockamodulokat létrehozni lent is, mint itt fent, a Citadel állomáson.

Citadel Station moduljai, köztük komp viszi át az embert

Persze, hatalmas dolog egy működőképes űrállomás. Mégis, ahogy bejárjuk, érezhetjük azt, milyen sivár, kopár. Milyen pici. Mennyire mesterséges. El lehet vegetálni rajta. Mesterséges gravitáció, műkaja, napfény helyett mesterséges világítás, langyos természetes szellő helyett keringetett levegő. Kaját nem tudom mit ettek, de én jobb’ szeretem a fáról letépett lédús, érett őszibarackot, mint egy paszta koncentrátumot valami tubusban pár fehérjével, aminosavval, esetleg adalék vitaminokkal. Mégis, van akiknek ez így jó. Hiszen nyilvánvalóan egyes érdekcsoportok ellenérdekeltek. Ők ugyanis a zavarosban akarnak halászni. Nem azt akarják, hogy jó legyen, hanem azt, hogy NEKIK jó legyen. A Czerka ezért seftelt, csalt, feketekereskedelemmel foglalkozott a nélkülöző emberek igényeit kielégítve jó pénzért árult dolgokat. Körözött bűnözőket rejtegetett, szervertermében pedig borzasztó sok titkos anyag volt a mocskos üzelmeikről, melyet a T1-N1 cikkben olvashattok. Bandát toborzott, fegyverrel kereskedett, korrumpált, zsarolt, hitelezett. Ráadásul hozzá akart férni lent az elhagyatott Köztársasági Military base remélt kincseihez. Egyszerűen ostoba hülyéknek tartották az Ithoriaikat. Számukra lényegtelen volt a nagy tömeg igénye. Számukra a saját boldogulásuk volt az első. Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy van egy szemétdomb. Nem takarítjuk el, és tesszük jóvá az adott területet, hanem otthagyjuk a szemétdombot rohadni, tovább pusztulni, de ráülünk, hogy ez az enyém itt mind. S árulni azt a pár szemetet, amit kipiszkálunk a mocsokból. Vagy egy süllyedő hajón kihirdetni ideiglenes királyságomat, s míg süllyed, kinevezni magam süllyedési biztosnak, katonákat toborozni az ugyancsak süllyedő utasok közül saját magánhadseregembe, s addig vigadni, harácsolni, másokat terrorizálni, enni-inni, pénzt gyűjteni, míg ELSÜLLYEDEK ÉN MAGAM IS.
Bizony, ez a mai világunk leírása. A környezetvédelem Star Warsos megfelelője. Itt tehát az Obsidian (a fejlesztő cég) a szokásos jó és rossz Star Warsos ellentétet lehozza a környezetet védeni akarók, és az azzal nem foglakozók szintjére, a kettejük közt feszülő, mégis mindannyiunk életét veszélyeztető szintre. Hihetetlen fontos dolog van tehát ez a „jelentéktelen” pálya konfliktusába elrejtve, mely a valós életünkhöz ad támpontokat a környezetvédelem területén. Földünk ugyanis a végóráit járja. Az átlaghőmérséklet drasztikusan nő, már 40-50 fokot mérni nem számít ritkának több régióban, és ez nyilvánvalóan tovább fog emelkedni, ahogy leáll a Golf áramlat, ahogy olvadnak a jeges területek, s a bennük tárolt széndioxid is a légkörbe kerül. Elviselhetetlen melegekre kell felkészülni.

Lángolnak az erdők, hatalmas területeken, már nagyon emberi gondatlanság sem szükséges, öngyulladással pillanatok alatt hatalmas, pokoli tüzekkel égnek le azon erdeink, amiket még nem irtottunk ki. Persze ez nem állítja meg az esőerdő irtását, pár nap alatt egy Magyarországnyi területet letarolnak, de hát kit érdekel, ugye? Napi szinten hallunk borzalmas természeti katasztrófákról. Hurrikánok, jégesők, tűzvészek, földrengések, árvizek pusztítanak. Fajok százai tűnnek el rövid távon, hosszú távon fajok ezrei. Egyszerűen vannak olyan állatfajok, melyek soha többé nem lesznek már, mert hagytuk kihalni őket, illetve MI MAGUNK KIIRTOTTUK ŐKET. Ökológiai lábnyomunk hatalmas. Immár maximum augusztusban elérjük azt a környezeti terhelést, mely egy egész évre lenne, azaz a további hónapokban többet fogyasztunk, szennyezünk, mint amennyi rendelkezésre áll, illetve amit a Föld kibír.

Pár évvel ezelőtt már a Föld képességének másfélszeresét próbáltuk kizsigerelni belőle, azóta lassan 2 Föld kéne

S íme a legnagyobb hazugságok egyike. Ipari termelésünk iszonyatos átverésre alapszik: ipari hulladékot gyártanak és adnak el nekünk, azzal a nem is titkolt céllal, hogy menjen mielőbb tönkre, és vegyünk egy újat. Bár az emberiség számára már kb. egy évszázada rendelkezésre áll az a technológia, hogy strapabíró, hosszan működő, megbízható műszaki cikkeket gyártson, mégis szemetet gyártanak, hogy a gyár nyereséges legyen, és holnap is el tudja adni a mosógépet, a hűtőt, a tévét, a mobilt, meg egy csomó más kacatot. Megjavítani is felesleges, mert drágább, mint újat venni. Ugyanakkor ismert, hogy nagyanyáink ruszki hűtői 3 generáció óta mennek a konyhában. Nekünk is volt egy Csinár hűtőnk, cirill betűkkel, ami 1-2 apró javítás mellett 3 generáció óta megy, és semmi baja. Vagy a kis ugrálós mosógép, mely bár egy picit több vizet fogyasztott, meg áramot, de ment 50 évig. A mait úgy adják el, hogy ne várj tőle sokat, kb 5-6 év és kuka. Erre már a boltban felhívják a figyelmed. De értsd meg, ha 100 évig működne a modern gép is, akkor nem vennél újat! Mit csinálna a gyár? Lenne egy hűtője mindenkinek, aztán a gyár lehúzná a rolót, mert nem kéne venni többet? Akkor tönkremenne a cég, nem lenne bevétele, ki kéne rugdossa a melósait, lemenne a tőzsdén, leállna a gyár beszállítói inputja, majd az outputja is. Ez egy teljes spektrumú iparnál teljes csődöt jelentene. Itt jön be a Czerka Ithoriai ellentét fő kérdése. Akarom-e tehát, hogy egyáltalán jobb legyen? Oké, a környezetet nem szennyezzük az évente százezrével hatalmas szemétdombokra kerülő kidobott, tönkrement hatalmas hűtőkkel, mosógépekkel, de én mint hűtőgyártó éhendöglök. Választanom kell, mit akarok: holnap is legyen Föld, vagy én itt, az én 70-80 évemben dúsgazdagon élhessek újra és újra és újra eladva az ipari hulladék dolgaimat, ezzel szennyezve a környezetet? S világunk janalorsoi is úgy döntenek, nem kimondva, de cselekedeteik alapján, hogy nem az a lényeg, hogy majd 200 év múlva, amikor én már nem is leszek, mi lesz itt e Földön. Az számít, hogy míg élek, addig nekem minél jobb legyen. Meleg lesz? Kit érdekel? Veszek légkondit a palotám minden szobájába, és a limunizomba is! Lesz saját medence a kertben, majd csobbanok benne egyet. Én jobban ki fogom bírni, mint a többi ember. Meg fogom tudni fizetni, hogy ne szenvedjek annyit, mint a többiek. Azt, hogy a bömbölő légkondik további áramfogyasztást igényelnek, mely ismételt plusz terhelést jelentenek majd, azt leszarom. Persze kifelé úgy kommunikálom, hogy én mindent megteszek. Majd adok egy kis pénzt az összeharácsolt pénzemből „nemes célokra”, hogy lássák, én mindent megteszek. Szavakkal küzdök majd ellene különféle konferenciákon, ahova magánrepülőgéppel érkezem. Meg majd ráterhelem ezt az egészet a kisemeberre. Azt fogom mondani, hogy ő tegye meg a saját részét, és majd a sok kis ember sok kis tette együttesen megmenti a Földet. Majd azt fogom mondani, ne használjon nejlonzacskót a Tescóban. Mert az borzasztó, az óceánok tetején hánykolódik milliárdszámra, és lassan bomlik le, miközben mikroműanyagokkal szennyezi a talajvizet. Ami részben igaz is. Mégis, csepp a tengerben ahhoz képest, amit FENT elmulasztanak megtenni, illetve direkt az ellenkezőjét teszik, mint ami jó lenne! Majd vádlóan rámutatok: te rossz kisember, hát nejlonzacskóban méretted le és hoztad el a virslidet meg a paradicsomot a boltból?! Te rossz környezetszennyező! Mit tettél? Miközben ők százezer köbméterszámra gyártják a TERVEZETT ELÉVÜLÉSŰ ipari hulladékot. Miközben a fosszilis tüzelőkre, benzinre stb épülő iparágak lobbijai minden kezdeményezést megfojtanak addig, míg az utolsó csepp kőolajat is ki nem bányásztuk a Föld mélyéről, és el nem adták jó pénzért, hogy az autók, gyárak stb belepöfögjék a levegőbe ocsmány méregként. Oké, közben néha felrobban égig égő lángokkal égve napokig egy-egy olajkút, meg néha elsüllyed egy olajtanker fél kontinensnyi területen úszó olajréteggel fedve az óceánt, de hát ez kit érdekel? A lényeg szerintük, hogy te gyűjtsd a szemetet szelektíven 3 kukába, “majd az megmenti a világot”. (Amit úgyis összeborítanak többnyire. De mégha ha külön is marad a papír meg a műanyag, ennek mekkora a hatása a teljes képben, na ne vicceljünk már!! LOL) Hatalmas, hatalmas hazugságokra épül a környezetbiznisz, s az emberiség hol örömtáncot járva vigadva, ej ráérünk arra még módon tobzódik a Föld romjain, hol álmegoldásokat szajkózva, valójában semmit sem téve várja az immár nem elkerülhető kataklizmát. Addig is a világ Czerka társaságai átadják saját káros-anyag emissziójuk egy részét virtuálisan olyan országoknak, melyek elmaradottságuk miatt nyilvánvalóan kisebb káros-anyag kibocsátók. Tehát fizetnek nekik azért, hogy tegyünk úgy, mintha egy része az övék lenne. Mondjuk van egy nagy országnak 3000 egység kibocsátása, de csak 2000 lehet. Fizet mondjuk egy ázsiai meg egy afrikai országnak, hogy 500-500 egységet papírozzanak le úgy, mintha ők bocsátották volna ki. Így mindenki belefér a részarányos szennyezésbe, és a két kicsi még egy kis pénzmaghoz is jut, a nagy meg gyárthatja büntetlenül tovább a mocskát. Így saját többlet kibocsátásukat kvázi áttőzsdézik egy fejlődő országnak, MINTHA az bocsátaná ki, de ez hazugság, mellyel magukat is becsapják. Mivel továbbra is ő bocsátja ki, ezért felette gyűlik a fekete szmog, pusztul az ózon felette, az ő lakosai döglenek bele, az ő kórházai fogják majd kezelni őket, de majd azt mondjuk, hogy a miénk is belefért a kritériumokba, mert egy részét papíron átadtuk egy másik országnak, így mi gazdagszunk tovább, és mindent csinálunk tovább, amit nem lehetne, miközben már meghaladtuk a ránk eső maximális terhelést. De mi kijátsszuk a rendszert, mert gazdagok akarunk lenni, és szarunk a környezetre. Csak az a baj, hogy az olajat nem lehet meginni. A dollárt nem lehet megenni. Az arany nem belélegezhető. De meg kell értsük: a világ urai nem fogják megmenteni a Földet. A Földnek VÉGE. Egyes kutatások szerint 50 éven belül lesznek régiók, melyek élhetetlenné fognak válni. Ahol nem lesz ivóvíz, ahol nem lesz mit enni, ahol olyan magas lesz a hőmérséklet, vagy a sugárzás, hogy el kell hagyni. Emberek milliói fognak kényszerülni máshova menni, ám a még lakható területek befogadóképessége is korlátozott lesz. Egy ideig megy majd a jófejkedés, befogadás, de egy idő után az adott terület nem enged be többet, mert neki sem lesz elég. Persze aki az éhhalál elől menekül, nem fog visszafordulni. Ha kell betör, ha kell elveszi a másét, de nem akar meghalni. Ki fog alakulni a harc egyes vízlelő helyekért, oázisokért, még élhető klímájú területekért. Az Ember tragédiája eszkimó jelenete kutya füle sem lesz a valósághoz képest. A sok az eszkimó de kevés a fóka mondás életünk része lesz. Minden korty víz, minden falat élelem küzdelem tárgya lesz az „eszkimók közt”. Az emberiség kiirtja majd önmagát, az egyre szűkösebb forrásokért harcolva. S utólag már nincs „ha”, meg hogy mit „kellett volna” csinálni azelőtt. Ezt nem lehet büntetlenül csinálni. A maradék embert az élhetetlen, elviselhetetlen hőség, az elképzelhetetlen természeti katasztrófák, a beporzás nélkül terméketlen növényvilág, a kipusztuló állatvilág utáni éhínség fogja elvinni. Meg a nyilvánvalóan kitörő fertőzések utáni betegségek, járványok. A janalorsok abban reménykednek, ők ezt majd valahogy megússzák. Építenek egy atombunkert vagy valami hasonlót a föld mélyén, telerakják mindennel, vízzel, kajával, stb, és majd élnek a föld alatt, mint egy vakond, míg a készleteik kitartanak. Vagy majd Gold jegyet vesznek Elon Musk egyik űrhajójára és elmennek innen. De közel s távol nincs lakható, élhető bolygó. Ezt máshol kialakítani lehetetlen. Nem lehet termőföldet csinálni, vagy ilyen diverz élővilágot. Földünk mágneses mezeje is véd minket, földje táplál, vize szomjunkat oltja, levegője tüdőnket élteti. Máshol ezt előállítani nem lehetséges, vagy sokkal többe kerülne, mint azt megőrizni, amit a Teremtő ránkbízott. Persze Hollywood azt sulykolja, hogy mindig van valami gonosz UFO, aki idejön, és ellenünk tör, hogy elvegye a Földünket. Mert ők olyan paraziták, akik a saját életterüket tönkretették, de technológiailag fejlettebbek, hát továbbmennek, és lám, most a mienket akarják. Persze mindig van egy Charlie Sheen, aki legyőzi a terraformáló alakváltó ufókat Mexikóban, vagy egy Will Smith, egy Bill Pullman, aki a Függetlenség napján legyőzi ezeket a csúnya rovarszerű parazitákat, de az az igazság, hogy nálunk nagyobb parazita nem igazán képzelhető el. De tudjátok mi a baj? Hogy mi olyan idióták vagyunk, hogy a megfelelő technológia HIÁNYÁBAN kihúzzuk saját magunk alól a szőnyeget úgy, hogy nem tudunk továbbállni sem, hogy elvegyük másét. Olyan ostoba, önző, és valami csodában hívő faj vagyunk, aki a vég küszöbéig hisszük, talán még ez belefér. Majd csak lesz valami. Ha 7 milliárd elvan, ellesz 8 is, meg 9 milliárd is, és a prognózisok szerint 2100-ra, ha addig még lesz Föld, több, mint 11 milliárd ember fog nyüzsögni rajta. Szaporodunk bele a vakvilágba, olyan örökséget hagyva utódainkra, melyet nem tudom, milyen felelősen gondolkodó szülő tud elképzelni másképp, mint ami a tendenciák alapján megfigyelhető, és prognosztizálható nagy biztonsággal, de elindítja a gyermekét ezen az úton, kárhozatra ítélve egy 50 év múlva már pokoli élettérben, a lángoló, kopár, kizsigerelt Földön.

2100ra 11 milliárdnál több ember próbál majd itt túlélni
MILYEN JÖVŐT SZÁNSZ GYERMEKEDNEK A LÁNGOLÓ KIZSIGERELT FÖLDÖN?!

De akkor is elindítja. Gyakori indok, hogy majd a most született gyermek fogja kitermelni a én nyugdíjam. Vagy majd hátha megszületik valamiféle megváltó a most születők között, aki megoldja azt, amit mi nem oldottunk meg. Ráterhelve azt, hogy oldja meg, vagy dögöljön meg abban a világban, melyet ráhagyunk, mely 50 év múlva hasonlatos lesz, mint Telos IV planetáris bombázás utáni felszíne. Nyilván ez a Bibliában is meg van írva a végidők leírásánál, minden Angyal kürtszava után egy újabb és újabb csapás, illetve megpróbáltatás vár az emberiségre egészen az Armageddonig. Írva van: betegségek, éhínségek, természeti katasztrófák, háborúk lesznek. S az ember majd felnéz az égre, és az Istent káromolja, hogy miért van ilyen meleg, és miért nincs kaja. Hogy miért ilyen élhetetlen a világunk, melyet egyébként rövidke Földi jelenlétünk alatt mi magunk tettünk évről évre ilyenné. Ha van is egy Ithoriai gondolat, vagy kezdeményezés, jön egy Jana Lorso, és megtorpedózza azt. Ellopatja az Exile Jedivel a feltalált, helyzetet megváltoztatni képes invenciókat. Ellehetetleníti a jó ügyért tevékenykedőt. Elhallgattatja azt, aki köpne. A játék említi Batonot, aki a Czerka alkalmazottja volt, de köpött. Most egyébként az Ithoriak bújtatják, de Jana Lorso vagy a pribékeit, vagy egy sötét oldali Exile Jedit ráküldi, és megöleti szegény Ithorikat. A mindenkori Czerka hülyének nevezi a szót kimondót, és ellehetetleníti. S végül, mint a Kotorban, ráküldi a pribékeit az Ithoriakra is. Ha nem hallgatnak el, ha nem hagyják abba, ha az utunkban állnak, még ha az az út a Pokolba is vezet, akkor őket is el kell tenni láb alól. S Jana Lorso pribékjei rátámadnak Chodo Habatra és Ithori társaira, hogy megöljék őket. Azaz azokat, akik meg akarták menteni úgymond a Földet, akik érte is küzdöttek volna, igaz nem a pénzéért, hanem az életéért. (Exile megmentheti őket, ezt egyébként erkölcsi kötelezettségük is megtenni.)

Exile, Kreia, és Atton megmenti Chodo Habatékat a Czerka zsoldosoktól

Jana azt mondta, hogy az Ithoriak elpazarolják a szűkös forrásokat, ami előbb fog elfogyni, mintsem hogy Telost élhetővé tudnák tenni, azaz a szűkös források felesleges elhasználása bűn, ezzel ideologizálva, miért nem kell egyáltalán bele sem fogni Telos helyreállításának. A forrásokat fel kell használni inkább, helyesebben mondva fel kell élni, hogy míg a bekövetkező kataklizma meg nem történik, addig is ellegyünk, minél több ideig. Persze ez jól hangzik, de ez csak a fedősztori. A valós indokait mint fentebb is részleteztem, tudjuk.
Cikkemet ébresztőnek szánom. Tényfeltárónak, elgondolkodtatónak. Úgy vélem, egyetértve több tudóssal, ez már elkerülhetetlen. Megfordítani már nem lehet, túlmentünk azon a ponton. De lassítani muszáj lenne. Drákói szigor lesz előbb-utóbb, meglássátok az ellen is lázadások lesznek. Az ember már csak ilyen. Neki ne mondják meg, hogyan éljen. Ő fogyasztani akar. Szaporodni akar. Nem akar gondolni a holnapra. Csak élni az életet. Mivel megoldást nem lát, a világ uraiból kinézi, hogy majd valahogy ritkítják a populációt. Régebben háborúval. Most szemét kajával, meg az oltással. S elkezdi az összeesküvés-elméleteket gyártani, hogy már sokan vagyunk, (mert úgy szaporodunk mint valami sáskák) de a gonosz felsővezetés majd kinyír mindenkit a „zoltással”. Érezzük ebben is az üvöltő illogikus, érthetetlen gondolkodásmódot? Tehát a többség is tudja, hogy sokan vagyunk, de AKKOR IS szaporodik. A következményektől nem fél, sem a saját életmódja, sem a nagyok nagyüzemi mocskosságai nem izgatják, beleszüli a gyereket ebbe a világba, de nem oltatja be, mert majd Bill Gates bechipezi, vagy valami fejes őt sterilizálja az oltás által. Vagy majd megszabják neki, hogy hány gyereke lehet, mint a Fortress című filmben, ahol akinek egynél több volt, azt bebörtönözték. Persze ott is Christopher Lambert volt a jó fej, mert hát ő csak gyermeket vállalt, miközben nem lehetett volna, de megszökött az űrbörtönéből, és jól megszívatta az őt korlátozókat. Hát nehogymár megmondja neki bárki is, hány gyereket nemzhet az éhező világra! Sáskaként kopárra rágjuk a fát, amin élünk, fogyasztani akarunk, szaporodni akarunk, bulizni akarunk, még-még-még, semmi sem elég senkinek. Mi énekelve, táncolva, zsíros teli szájjal gazdagon akarunk meghalni népes családunk körében, korlátozások nélkül, mégha az az életünkbe kerül is, ha az a Föld életébe kerül is, mi mulatva akarunk a Pokol felé menetelni, Jana Lorsónak öltözve.

Jana bár negatív karakter, nem egy tipikus főgonosz, inkább egy szimbolikus típus megjelenítése. Szerepe fontos. Amit megtestesítenek Chodo Habat és ő, az egy nagy horderejű dolog valós életünkben is. Meg kellett csinálnom őt custom figuraként, és e cikkben megkondítani a harangokat. Bár azt ígértem, hogy nem csak a felszínt kapargatom majd, most mégis azt érzem, hogy keveset írtam, mert a téma oly fontos, és oly mély, hogy még rengeteg mindenről lehetett és kellett volna írni. De tartok tőle, egyeséknél már ez is kiveri a biztosítékot. Pedig nem beszéltem még a palagáz hazugságról, hogy lehetetlenítik el Oroszországot a jó minőségű, és közeli földgázával, hogy Amerikából kelljen hozni a méregdrága, rosszabb minőségű, messziről szállítható amerikai palagázt. Az atomcsapdáról, mely kettős megítélése őrjítő, vagy arról, hogy hány zöld energiaforrás vallott már kudarcot. A háborúkról, ahol az embert rohadtul nem érdekli, hogy mindent elpusztít, felperzsel, szétlő, felrobbant, természeti értékeket, emberi produktumokat, ahol egy utánpótlás-szállító tanker elsüllyesztése dicsőség, nem pedig környezetszennyezés. Ahol felperzselni valamit hogy ne jusson az előrenyomuló ellenség kezére szükségszerű. Ahol még a halak is szitává vannak lőve a víz felszínén úszva (Normandia pl), és ahol a dögevők laknak csak jól, akik a tetemekből lakmároznak, és a többi faj , állat és ember egyaránt milliószám hal meg az éveken át tartó eszetlen pusztításban. Arról az evidenciáról már nem is beszélve, hogy miért hülyeségekre költi az ember a milliárdokat, miért nem arra, ami fontos. Miért egy távoli bolygón akarjuk újrakezdeni például, ahelyett, hogy megmentenénk azt, ami az otthonunk. A Földet.

Tekintsétek meg Jana Lorso custom figurámat.

Jana Lorso szembeállása Chodo Habattal szimbolikus, a jobbító szándákú, önzetlen vs a rövidtávú gondolkodó, saját érdekeit előtérbe helyező emberek, csoportok harca

Oldalról

Jana Lorso elölről T1-N1 droiddal

félprofilból

Jana Lorso ráküldi pribékeit valakire

hátulról

A cikket írta Rostás Norbert 2021 augusztusában, a figura készülte évekkel azelőtt.

Olvasd az oldalt rendszeresen, és csatlakozz a Custom Star Wars Hungary Facebook csoporthoz háttérdolgokért.