Mandalorian super commando – Custom Star Wars

A Mandalorian super commando kaszt a Halálőrség (Death Watch) hagyományhű része. Traditionalists-nek is hívják őket más néven. Mivel ők voltak azok, akik elfogadták Mault új vezetőjüknek, miután az legyőzte egy fura párbajban Pre Vizlát. Elméletileg hagyományaik szerint valóban az lesz az új vezető, aki nemes küzdelemben legyőzi az addigi vezetőt, de ez a párbaj nem volt nemes. Ráadásul Maul nem is madalori. Erőhasználóként nyilvánvaló előnyben volt Vizlával szemben, ráadásul mivel főleg vívtak, Maulnak a kiképzése is hatalmas előnyt adott a Vizla elleni harc során, aki hiába használta jetpackjét, lángszóróját, pisztolyát, és más hagyományos mandalori felszereléseit, Maul legyőzte, és fejét szegte a társai előtt.

Ez a nem szokványos, és egyáltalán nem hagyományhű „párbaj”, majd az azt követő kivégzés megosztotta a Halálőrséget. Egy részük ezt nem tudta elfogadni, és a főleg Bo Katanhoz hű csoportosulás nem hódolt be, és nem ereszkedett térdre Maul előtt. Egy másik részük viszont elfogadta ezt a párbajt, és elismerte Mault új vezetőjüknek, ők térdet hajtottak. A két csoport már ott, a trónteremben egymás ellen fordult, oly kibékíthetetlen volt az ellentét a helyzet felfogása és az arra való reagálás után, hogy testvér testvér ellen támadt, és elkezdték egymást gyilkolni ott helyben, majd a légtérben is.

Úgy tűnt, hogy Bo Katan és társai kerültek kisebbségbe, és menekülniük kellett. A többiek pedig gyakorlatilag beálltak Maul kvázi magánhadseregeként a Shadow Collective nevű csoportosulásba. Ez egy alvilági szervezet lett, főleg miután a későbbi csatlakozók új arcélt adtak neki. A Pyke szindikátus, a Fekete Nap, a Huttok, a Crimson dawn, és a Nightbrothers mind-mind saját erőforrásait, embereit, és gyakorlatilag előretolva a saját nevét adta ahhoz, hogy Maul a háttérből irányítva felhasználja őket saját céljai eléréséhez. A többi csoportosulás is sok esetben vezetőjét vesztette, ott már a látszatot sem próbálták tartani a Sith-ek mondjuk egy párbajjal, hanem egyszerűen kivégezték az adott szervezet vezetőjét, akik beijedve behódoltak.
A mandaloriak is elfogadták Mault tehát, sőt, a vele maradók átfestették páncélelemeiket piros fekete színre, mely nagyban hasonlít Maul tetoválására. Sőt, vezetőik a sisakjuk tetejére szarvakat applikáltak, olyanokat, amilyenek Maul fején vannak. Ez a fajta gusztustalan, megalkuvó és ostoba viselkedés még jobban egymás ellen fordította a mandaloriakat, akik polgárháború-szerű, széles körű gyilkolászásba kezdtek egymás ellen. Ez már egyfajta személyi kultusz, egyszemélyi diktatúraszerű állapot volt, melyben a Maul-hű mandalorik saját kinézetükkel is meg akartak felelni az atyuskának, annak külső jeleit festve magukra. Egyébként ezt láttuk más Star Warsos helyzetben is, mikor Ahsoka színeit és arcfestését pingálta magára a 332. klón légió. Ott ez egyfajta szeretet-megnyilvánulás akart lenni, hiszen az 501-es hadosztály gyakorlatilag Anakin és Ahsoka alatt harcolta végig a Klónok Háborúját, ám az is borzalomba fulladt, mikor a 66-os parancs után a sok klón Ahsoka ellen fordult, és rendkívül groteszk módon az ő színeire festett páncéljában lövöldöztek rá, és üldözték, a lány halálát szomjazva. Ezek önkéntes hasonulások voltak, feltételezhetőleg az egyén vállalása alapján, bár Maul esetében lehetett benne félelem, vagy megfelelési kényszer is. A napokban indult Bad Batch sorozatban is láthattunk egy külső hasonulást, Omega például teljesen úgy néz ki, mint Nala Se. Homlokán medál, vállrész piros, mellrész fehér, másutt szürke. Itt valószínűtlen az önkéntesség, itt valószínűleg a doktornő formálta a kislányt saját képére, de hogy miért, az első két rész alapján nem értelmezhető. Valamiért segített is neki a klónokkal meglépni, a hangár ajtó vezérlést felülírva hagyta, hogy elrepülhessenek. Hogy miért, kérdéses. A doktornő eleinte jó volt a Clone wars első részeiben, aztán gonosz lett, most valamiért ismét támogató(nak tűnik), de valószínűleg valami célja van neki, vagy rajta keresztül a Birodalomnak, nem tudom egyelőre kiismerni. A második rész szerintem kicsit félrement, teljesen illogikus lett, a Bad Batch odament a szökött klónhoz segítséget kérni, de végül ők segítettek inkább neki és családjának meglépni, pontosan nem is lehet tudni, miért és mit akarva vezetett oda az első útjuk, milyen megoldást vártak saját helyzetükre. Ráadásul a helyzet kezd emlékeztetni a mandalorian kísérgetős, valami megszerzős, valakivel találkozós, egy alkalmas side-quest alapú történetszövésére, főleg ha Baby Yoda helyére beillesztjük Omegát, Mando helyére Huntert, máris látjuk, hogy egy cukifaktort védelmező kemény fickó apaszerepbe kényszerül, ami eleinte nem megy jól neki, le is akarja passzolni, de a gyerek rajta marad, a végén összekovácsolódnak, megszeretik egymást, és aztán gondolom itt is lesz a végén egy könnyes búcsú. Én remélem, hogy nem csinálnak egy Mandalorian 2-t a Bad Batch-ből, az nagyon nem lenne jó!

Visszatérve a vezérszálra, a mandalori párbaj és utódlás, a páncélátfestés, a tradíciók stb kapcsán egyébként a Mandalori kultúrát valóban mélyen átjárják bizonyos hagyományok és elvek, amik évszázadok óta vannak úgy ahogy, érintetlen formában. Tudjuk azt is például a Kotor révén, hogy a Mandalore páncélja, főleg a sisakja kultikus hatalmi szimbólum, a sisakot viselőt minden klán elfogad legfőbb vezetőnek, a Mandalore-nak. Vagy a Mandalorian sorozatban is láthattuk, hogy például egyes mandalori csoportoknál a sisak levételét milyen szabályok kötik, helyenként tiltják. Ezt a főhős tartja, de Bo Katan és követői fittyet hánynak rá, sőt, nevetségesnek találják, hogy Din ily ügybuzgó e téren. Ugyanakkor az utolsó részben hatalmas kontra volt, mikor Din átadná a Dark sabert Bo Katannak, de az nem veheti át harc nélkül, ezért áll ott, mint egy rakás szerencsétlenség, s lám, most őt köti gúzsba saját hitrendszere és hagyománytisztelete, s lám, máris nem olyan vicces a dolog, mint amilyennek ő tartotta a sisaklevételt. A hagyományok jók ha gazdagítanak, ha őseink tettei, viseletei, szokásrendszerei hozzáadnak a kultúránkhoz azzal nincs semmi baj. De ha ilyen korlátozók, így gúzsba kötnek, ha egy értelmetlen, dogmatikus kötelességgé válnak, szerintem elvesztik eredendő értelmüket. Bizony ezzel Djarinnak és Katannak is szembe kellett tehát egyszer-egyszer néznie.
Egyébként erről a helyzetről, annak morális mondanivalójáról később tervezek írni hosszabban is Tandin tábornok kapcsán. Az ő esete azért rezonál a hagyomány-hű mandaloriak esetére, mert Tandint is hasonló döntés elé állítja az élet. Ő, mint az onderoni királyi testőrség vezetője, hűséget esküdött a királynak. Ám mikor Dendup királyt bebörtönzik, és a CIS a helyére ülteti a bábkirályt, Sanjay Rash-t, Tandin tábornok hasonló dilemma előtt áll. Szolgálja tovább Rash-t, mintha választott, „rendes” onderoni uralkodó lenne, vagy szálljon szembe vele? Egy katonai puccsal döntse meg, és helyezze vissza a trónra a rendes királyt, vagy legitimálja és erősítse a bábkirályt azzal, hogy a hagyomány és eskü miatt mögé áll? Nagyon hasonló eset, amit a star wars szerető emberek egy része vesz csak észre, pedig igencsak fontos. És kb ugyanaz a dilemma, mint a pirosra mázolt páncélú Maul-hívőké. Ráadásul Maul is egy bábkormányt hozott létre, Almec-et azért szedi ki a börtönből, és csinál belőle kormányfőt, hogy őt rakja a kirakatba, míg ő az árnyékban tevékenykedhet.

Egyébként ez a páncél egyszer Kenobin is volt a Clone Wars-ban. Ugyan csak álruhaként, de Kenobit is láthattuk ebben a super commando cuccban, mikor Satine hercegnőért megy. Satine a belső válság kirobbanása után segélyhívással fordul Kenobihoz, ám őt és unokaöccsét is lekapcsolják a Maul hű erők.

Be is börtönzik. Egyelőre nem akarják bántani, hiszen ő a csali. Ide kell csalnia Kenobit. Aki meg is érkezik, egy ilyen super commando páncélban álcázva magát, ám szabadítási kísérlete kudarcot vall, és őt is elfogják. A nyomorult Maul ledöfi Kenobi előtt Satine-t a Dark saberrel, szeme láttára kivégezve, de körülbelül úgy, mint egy disznót.

Majd élvezettel csámcsog Kenobi hatalmas fájdalmán, ahogy plátói szerelme a kezében leheli ki a lelkét. Egyébként érdekes, hogy ahogy Qui-Gon, úgy Satine Kryze, sőt később maga Maul is (aki önnön maga ölte meg az előző kettő szeretett személyt) Kenobi ölében fog meghalni. Fura útja ez a sorsnak. Olthatatlan, engesztelhetetlen gyűlöletet érez egy olyan Jedi ellen, akinek ő ártott a legtöbbet a világon, élete legfontosabb személyeit, mesterét és szerelmét megöli előtte, és arra kárhoztatja Kenobit, hogy ölében tartva engedje el mind a kettőt, és birkózzon meg a mardosó gyásszal, mégis ő gyűlöli Kenobit. Sokszor gondolunk arra, de jó is lenne Jedinek lenni, de vajon cserélnénk-e például Kenobival? Elviselnénk-e azt, amit ő elviselt? Megfigyelhetjük, hogy Kenobi életének összes fontos szereplője így hal meg. Még élve az ölébe veszi őket, azok elmondanak pár fájdalmas végső mondatot, majd a szeme láttára kilehelik a lelkület.

KIVÉVE Anakin Skywalkert, aki egyedül nem a kezében hal meg, hanem előtte a földön, a láván fetrengve kínok közt, fröcsögve acsarkodva, hogy gyűlöllek, amire Kenobi úgy felel, hogy szerettelek Anakin. Hatalmas ellentét ez, a Sötét Oldal és a Világos Oldal beszéde ugyanabban a helyzetben, gyűlöllek vs szerettelek, a testvérem voltál. Sokat gondolkodtam azon, vajon mi lett volna helyesebb eljárás ott Mustafaron. Úgy vélem, Kenobi azért nem megy oda Anakinhoz, azért nem veszi ölbe, mert ezek az esetek megtörténtek vele korábban, és nem akarta Anakin halálát is végignézni. Ugyanakkor rendkívül kegyetlennek tűnik hátat fordítani neki, és ott hagyni (feltételezése szerint) meghalni. Gyakorlatilag arra kárhoztatta, hogy lassan, halálos agóniában múljon el, súlyos égési sérülésekkel, a láva kipárolgása miatt tüdősérülésekkel, mérgezésekkel, és a vágások miatti traumák miatti lassú és fájdalmas elhalálozásra kárhoztatva Anakint. Vajon nem lett volna-e nemesebb cselekedet Anakint megölni ott, abban a helyzetben? Végülis azért küldték oda. Hogy megszabadítsa a Galaxist az újdonsült Darth Vadertől. Ráadásul egyfajta eutanáziaként is felfoghatta volna, hogy megszabadítja hajdani tanítványát a kínnal teli haláltól. Ha nem jönnek érte, Anakin feltételezhetőleg valóban meghalt volna. Bár kivonszolta magát a láva közvetlenül őt égető részéről egy lankásabb partszakaszra, de súlyosan megégett eközben. Bár szerintem Kenobi imidzsének ártott volna egy olyan jelenet, hogy (ha még csak könyörületből is) odamegy a haldokló Anakinhoz, és ledöfi. Fura, hogy Maulnak mégis megadta a sors a viszonylag gyors halált a Rebels végén, Anakinra pedig még további szenvedéseket kívánt mérni, gyakorlatilag utolsó lélegzetvételéig fájdalmakban él. Testileg és lelkileg. Ugyanakkor Maulnak valószínűleg ugyanolyan fájdalmas volt Kenobi könyörület-teljes ölelésében meghalni, ősellensége szemébe nézni utoljára, és tudomást szerezni a kiválasztottról, aki a látszólag szétvert, bujdosásra kényszerült Jedik végső győzelmét fogja elhozni, a Sötét Oldal, így Maul minden erőfeszítése ellenére is.

A gyűlölt Jedi karjaiba kerülni oly kiszolgáltatottan, mint ahogy Kenobi lógott annak idején az ő markában, abban a bizonyos piros mandalori páncélban. Ez a páncélzat tehát Kenobi kapcsán is szignifikáns történtekhez köthető. Főleg ha azt a jelenetet is idecitáljuk, mikor még korábban menekíti Satine-t lelövik a hajójukat, kiugranak-kizuhannak, és a félájult, dezorientált Kenobit ebben a páncélba Maul kéjesen felemeli maga elé, és fojtogatja. Az, hogy az ő színeibe öltözött ősellenségét megalázhatja, fojtogathatja, kéjes örömmel tölti el a vadember Mault.

Igazából ezek a pillanatok többet érnek számára, mintha megölte volna Kenobit. Az, hogy szerelmét a kezébe lökheti haldoklani, az, hogy fulladozva fojtogathatja az ő tiszteletére készített Maul kultuszpáncélban, gunyorozhat rajta, szadizhatja, és örök fájdalmat ültethet a lelkébe, neki elég. Meg is mondja neki később, azt szeretné hogy éljen, de ezzel a fájdalommal, ezzel a teherrel, és ezekkel a gyászterhes emlékekkel. Sokszor a lélek fájdalma erősebb a testi fájdalomnál. És Maul azt akarja, hogy a nagyobbik kínozza Kenobit, addig míg él.

Maul pünkösdi királyságának Sidious vetett véget. Mikor a Sith Nagyúr tudomására jutott, hogy Maul hadsereget szervez, birodalmat épít, tanítványt nevel stb., Sidious tüstént útra kelt, hogy hajdan volt tanítványát megregulázza. Hogy elmagyarázza neki, hogy is van a rule of two. Hogy ki is az úr a háznál. Hogy hiába a pénz, a magánhadsereg, a látszathatalom, mindez semmit sem ér a Sötét Oldal brutális erejével szemben. Egy szál maga odament, és a hajóból kilépve máris két mandalorian super commando fogadta, fegyvert szegezve rá.

Hogy-hogy nem, a mandaloriak valami fojtogató szorítást éreztek a nyakukon, felemelkedtek a levegőbe, kicsit vonaglottak, fulladoztak, majd törött gigával zuhantak a földre. És még páran később is. Egy Sith mester ellen semmit sem ér a jetpack, a lángszóró, vagy egy blaster. Még egy tucat blaster sem ér semmit. Palpatine megtalálta Maulékat, és megvívtak egymással, ha ezt annak lehet nevezni. Hajigálta őket össze-vissza, majd Savage Opress-t testvére előtt kivégezte. Mault is rázta villámokkal, szadizta, megalázta, de őt nem ölte meg. Mindenesetre ezzel gyakorlatilag Maul hatalmi törekvései csődöt mondtak.

A mandalorian super commando szál képregényekben is tovább él.

Egy érdekes történet szál ez egyébként, amivel csak egy bajom van – hogy azután csinálták, miután Darth Maul meghalt. Ha nem ölik meg a készítők a történetben, nem bánják ezt meg, és nem hozzák így vissza, ilyen végtelenül ostoba módon, azt mondom, egy fenomális szál egy fontos karakterre szabva. Ha ezt tudatosan rátervezik, és nem a halála után csinálják vissza, hogy nem is halt meg, mert életben tartotta az Erő, akkor azt mondom: bravó. De sajnos így nem tudom. A rajongók szerették Mault, egyfajta nyomás volt rajtuk tehát, és fan service-ként kigondolták ezt a sztorit, hogy bár derékban kettévágták, zuhant többszáz métert, lent szétplaccsant, de túlélte mert életben tartotta az Erő. Csakhogy életben azt lehet tartani, aki ÉL. Maul ott helyben meghalt. Gerince, a benne futó gerincvelő és ideghálózat kettévált, önmagában már ez halálos. A zuhanás és becsapódás traumája ugyancsak halálos. A vágás ugyancsak halálos. Ne felejtsük el, nem a lábát vágták le, hanem derékban KETTÉ. Tehát egy pókszerű műláb nem megoldás, mert nem a lábait amputálták, hanem derékban kettévágták. Sajnos a Star Wars nagyon elment ebbe az irányba. Meghalt emberek tucatjait hozzák vissza ilyen-olyan fedősztorival, melyek több sebből vérzenek, mint a visszahozott szereplők. Az ember tényleg szomorúan konstatálja, hogy lassan nincs olyan halott, akit ne lehetne valami hülye indokkal visszacibálni, hogy túlélte. Ezzel átrajzolják a sztorit is, és bizony nem mindig logikusan. Pont amiatt, mert ad hoc módon csinálják, nem tudatosan, általában menteni a menthetőt, szeretett karakterekkel megmentve kevésbé szeretett filmeket, történetszálakat, mely leginkább Palpatine hasonló visszacibálásán figyelhető meg. A készítők is sokszor bevallják, ez nem így volt tervezve, egyszerűen kármentés folyik a Star wars-ban és fan service. Szerettétek? Itt van, visszahozzuk, papikáljátok. Addig, míg cseng a kassza, minden rendben van. Ha ezzel lehet jobbá tenni az új trilógiát, elfogadhatóvá a befejezést legalább, hát visszahozzuk Palpatine-t is. Ja, hogy ezzel a Klasszikust köpjük le? Nem baj. Azért már fizettünk annak idején. Ha a tömeg most is fizet, és megnézi az Epizód IX-et is, minden rendben. A bevétel meglesz. Aztán legfeljebb vitatkoznak egymással a rajongók a kommentszekciókban, hogy ez így jó volt-e, vagy sem. Ez a Disney-t már nem érdekli. Egyébként magát Lucas-t is csak hellyel-közzel. Ő is hatalmas plot hole-okat csinált a saját történetében, mintha nem tudta volna, mit írt, mit gondolt korábban, simán folytatja másképp, vagy ellentmondásban egy korábbi állításával, és bizony az ő idejében is jöttek vissza halottak, pedig hát ez nem egy zombis film, hogy halottak ténferegjenek a vásznon.
Végezetül még hadd említsem meg a Mandalorian super commando még egy megjelenését. Játékokban is visszaköszönnek, mobil és konzol alkalmazásokon. A Disney Infinity játékokban ez a karakter is szerepel, Wii, Playstation, Xbox, Nintendo, vagy akár androidos telón is játszhatunk velük, ellenük.